Látnivalók

Földvár
A községtől mintegy 800 m-re keletre az Upponyi szorosban folydogáló Csernely jobb partját egy igen meredek, helyenként függőleges hegyvonulat képezi. Ez a Vízköz-hegy. Legészakibb részétől, ahol az út áthalad a patakon, egy fokozatosan és egyenletesen emelkedő gerinc halad felfelé a hegy csúcsáig. E gerinc közepe táján egy vízszintes terasz alakult ki. Ezen találjuk a nép által Földvárnak nevezett erődítmény romjait. A vár területe: A várhely északi irányában elnyújtott, hossza kb. 25m, szélessége 18m. Területén, két helyen 1-1.5 méteres hosszúságban a helyszínen bányászott kristályos mészkőből rakott fal látszik ki a harasztból, folyami homokkal készült, igen erős mészhabarccsal van összerakva. A vár alatt, ahhoz közel, a meredek mészkőoldalban egy nagyobb barlang található.

Upponyi-szoros – Lázbérci víztározó (500 m)
A hegység geológiailag legértékesebb és egyúttal legszebb része a 400-500 méter hosszúságú Upponyi-sziklaszoros. Mészkőoldalával, karsztos jellegű, meredek sziklafalával és kőfülkéivel különleges élmény. Az Uppony község szélétől induló, Vízköznek is nevezett szűk szurdokvölgy rendkívül gazdag növényritkaságokban, melyeknek a szurdok nyúlfarkfüves mészkősziklagyepjei, bokorerdői adnak otthont. A növények mellett nagy értéket képviselnek azok a geológiai feltárások, amelyek az egykori szarmata flóra megkövült maradványait őrzik.

Szalamandra – tanösvény
Ajánlás: Nem túl nagy magasságban haladó közepes túra, kevesek által járt, ám csodás természeti környezetben.
Hossza: 6 km,
Menetidő: kb. 4 óra kényelmes séta
Magasság: 220-400 méter közt,
Jelzések: kék és kék kereszt, majd sárga alapon ferde fekete sáv.

A híres upponyi pincék (a falu határában)

Dedevár romjai
Uppony-tól keletre, kb. 1 kilométerre a szűk Upponyi szikla szoros után, mint a Fekete-hegy legmagasabb nyúlványa meredeken emelkedik e várhegy, s csaknem elzárja a völgyet. Régebben közvetlenül alatta folyt az upponyi patak, a Csernely, és mellette haladt el az Uppony – Dédesi országút. A keskeny hegyvonulat északi és déli oldala igen meredek a vár alatti részen, de keleti irányban mindkét oldalon fokozatosan kiszélesedik és lankásodik. A nyugati oldala élesen végződik és fokozatosan ereszkedik alá a völgybe, s helyenként egy-egy függőleges mészkőszikla nehezíti meg a feljutást. A vár területe: a vár a gerinc nyugati végén, igen kis területen feküdt. Háromszög alapú csúcsával nyugatra néz. A nyugati csúcsrésznél 3 méter szélességben lekerekítve, a keleti oldal, a háromszög alapja 8 méter. A kettő közötti távolság11 méter. Az egész vár alapterülete alig 60 négyzetméter. Inkább egy kőből épített és megerősített őrtorony lehetett. A vár közepe dobbantásra kongó hangot ad. Itt ásásból, kutatásból származó bemélyedés látható.

Herkó Páter keresztje
A község egyik legnevezetesebb emléke a sziklás Eszkála – hegyen magasodó fakereszt. A keresztet 1802-ben állították. A Bán-völgyi, Sajó-völgyi reformátusok és a szomszédos Barkóság római katolikus falvai között, a 18. században az ellenreformáció élharcosai szítottak ellentéteket. A barkó hagyomány szerint az upponyi és a sajónémeti hegyen azért állítottak keresztet, mert „Herkó páter” ennél a községeknél állította meg a kálvinistákat. Ott húzódott a felekezeti tömbök térségi határa, a frontvonal, amelyről Mezőkövesd és a matyók kapcsán Györffy is szólt.

Kéktúra

Upponyon keresztül vezet az országos kék túra útvonala. A Lázbérci víztározótól az upponyi szoroson keresztül halad az út. Szoros elhagyása után a faluba érve a boltban vagy a kocsmában lehet bélyegezni.

Szilvásvárad
A Bükk hegységben fekvő Szilvásvárad már az ősember korában lakott volt. A településhez közeli istállóskői barlangban találták meg a vidék egyik leggazdagabb őskori leletanyagát. Szilvásváradra az 1950-es években telepítették a lipicai ménest. Ennek eredményeként indult fejlődésnek a lovassportbázis, amely népszerűségét máig megőrízte. A múltról a Lipicai Lótenyésztés Történeti Kiállítás tanúskodik. Az építészeti látványosságok mellett figyelemre méltó az itt létrehozott Szabadtéri Erdészeti Múzeum, valamint a Középkori Börtönmúzeum, amelynek kiállítása a középkori városok, Kassa, Debrecen, Eger írásos és tárgyi emlékeinek felhasználásával jött létre. Szilvásváradról számos túraútvonal vezet a környező természeti nevezetességekhez, a Fátyol-vízeséshez és a Szalajka-völgybe, amelynek élővilágát tanösvény is bemutatja. A kirándulók ezen az útvonalon erdei kisvasúttal is közlekedhetnek.

Bánkút (Nagyvisnyó)
Bánkút ma a magyar téli tömegsport fellegvára. Nyolc lesiklópályán, négy húzó, négy tolókaros sífelvonó, hóágyúk és hótaposó gépek biztosítják a kíváló síelési lehetőségeket. A nehéz, közepes valamint a tanulópálya között válogathat ki-ki tudásának megfelelően. A jövő “síbajnokai” elzárt pályán ingyenes bébilift segítségével sajátíthatják el a síelés alapjait. A téli időszakban amatőr sí és snowboard versenyeken mérhetik össze tudásukat a lejtők szerelmesei. A szánkózók az elkülönített szánkópályát használhatják. A sípályák karbantartását hóágyúk és hótaposó gépek végzik. Az Uppony – Dédestapolcsány – Mályinka – Bánkút útvonalon lehet odajutni.

Aggtelek – Baradla-cseppkőbarlang
A település ismertségét páratlan természeti értékeinek köszönheti: a Világörökséghez tartozó Baradla-barlangnak és a védett karsztvidéknek. Aggtelek határátkelőhely Szlovákia irányába. A felszínen, a Baradla-cseppkőbarlang aggteleki és jósvafői bejáratát összekötő 7,5 kilométeres távon húzódik a Baradla-tanösvény, amelyen járva a látogatók – gyalog vagy kerékpáron – kiemelkedő szépségű természeti környezetben szerezhetnek ismereteket a terület földtani, vízrajzi, zoológiai, botanikai és kultúrtörténeti értékeiről. A természeti értékeknek köszönhetően a vidék napjainkban fénykorát éli. A Világörökséghez tartozó karsztvidék és a Baradla-barlang értékeire építve Aggtelek – a szomszédos Jósvafővel közösen – számos programot, és egész nyári programsorozatot szervez az Aggteleki Nemzeti Park felügyelete alatt.

Diósgyőr (Miskolc) – Diósgyőri vár
A XII. századi vár helyén épült a XIV-XV. században a gótikus vár, amely királynék jegyajándéka volt századokon át. Nagy Lajos király korában élte fénykorát. Ma az ország egyik legjelentősebb műemléke. A középkori vár romja és helyreállított építményei önmagukban is élő múzeumnak tekinthetők. A 2500 négyzetméter alapterületű palota valaha mintegy 50 helyiséget magában foglaló, vastag falú, hatalmas épületéből a négy magas torony és az őket összekötő épületszárnyak földszintje, s néhol emeleti romja áll. A tágas belső udvar kulturális rendezvények színhelye, és innen juthatunk be a látogatható tornyokba, a Rondellába, illetve le az udvar szintje alatti egykori helyiségekhez.